Inzulinrezisztenciám van?
- drpostaalexandra
- 2021. aug. 29.
- 3 perc olvasás
Mikor beszélünk inzulinrezisztenciáról (IR)? Milyen tünetek esetén érdemes utána járni? Visszafordítható az állapot? Ezeket a kérdéseket fogom körbejárni ebben a bejegyzésben.
Az inzulinrezisztencia sajnos egyre jobban közismert egészségügyi probléma, nagyon sok embert érint, nőket és férfiakat egyaránt. Azért alattomos, mert akár komolyabb tünetek nélkül sok évig együtt élhetünk vele, figyelmen kívül hagyva az intő jeleket.
Az inzulinrezisztencia olyan felborult anyagcsere állapotot jelent, amely ha kezeletlenül marad, évek, akár évtizedek alatt 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.
Milyen szerepe van az inzulinnak?
Ahhoz hogy megértsük, mi az inzulinrezisztencia, bemutatom az inzulin szerepét. Az inzulin egy nagyon fontos polipeptid (komplex fehérje molekula) hormonunk: a szervezet szénhidrát-és zsíranyagcseréjében vesz részt. Hatásai:
elősegíti a glükóz, aminosavak és a kálium izom-és zsírsejtekbe történő felvételét,
metabolikus hatása pedig, hogy serkenti az anabolikus anyagcserét, vagyis a fehérjeszintézist, zsírsavszintézist és a glikogénszintézist.
A hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek β-sejtjei termelik. Amikor a táplálékkal bejut a szénhidrát, az emésztés során glükóz (szőlőcukor) keletkezik, amely a bélfalon keresztül bejut a véráramba és onnan a különféle sejtekhez, hogy azok energiához jussanak. A vérbe került glükóz hatására a hasnyálmirigy sejtjei jelzést kapnak, és inzulint szabadítanak fel. A szöveti sejtek (máj, vázizom, zsírsejtek, stb.) felszínén, a sejtmembránon inzulin receptorok vannak, amikhez a felszabadult inzulin bekötődik, kinyílnak a kis pórusok a sejtmembránon, ennek hatására jut be a glükóz a sejtbe. Ezeket a pórusokat úgy képzeld el, mint kis zárható kapukat, amiknek a kinyitásához az inzulin a kulcs. Amikor az inzulin becsatlakozik a sejten lévő receptorhoz, kinyílik a zár, és a vérben lévő glükóz molekula be tud jutni a sejtbe, energiához juttatva azt. Vannak olyan szöveteink, amelyek sejtjei képesek a glükóz raktározására, ilyenek a májsejtek és az izomsejtek. A glükóz raktárak glikogén formájában állnak rendelkezésre. Ez biztosítja a mozgósítható energiaforrást étkezések között, böjtöléskor, vagy ha valamilyen okból hirtelen nagyobb energiára van szüksége a szervezetnek.
Amikor minden jól működik, az egész szénhidrát-és zsíranyagcsere egy jól szabályozott folyamat. Vannak azonban olyan tényezők, amik teljesen felboríthatják a rendszert. Ezek lehetnek egyrészt genetikai faktorok, másrészt életmódbeli hatások. Számos tanulmány foglalkozott már az inzulinrezisztencia, illetve 2-es típusú cukorbetegség genetikai öröklődésével. Kimutatták, hogy hajlamosító tényező, ha van családi érintettség, főleg az első ági rokonság esetén. Persze nem feltétlenül fog kialakulni mindenkinél ez a metabolikus zavar, azonban ha az életmódunkkal is "rásegítünk", nagyobb esélyünk van rá.
Mi is az az inzulinrezisztencia?
Minden étkezés inzulinválaszt provokál, sőt az édes ízű italok fogyasztása is. Amikor sok feldolgozott élelmiszert eszünk, gyorsan felszívódó finomított szénhidrátot, cukrot, telített zsírsavakat tartalmazó ételeket fogyasztunk, és ezekkel naponta többször is bombázzuk a szervezetünket, a vércukor szintünk nagyon ingadozni fog. Azt meg kell jegyeznem, hogy a finomított szénhidrátokon túl a stressz, az alkohol, a sok kávé, a tejcukrok sem tesznek jót. A folyamatosan ingadozó vérglükózszint a hasnyálmirigyet arra ösztönzi, hogy inzulint pumpáljon a vérbe, hiszen ha tartósan magas lenne, gyulladásokat és egyéb komoly károkat okozna hosszú távon. Ha azonban túl gyakran kell a hasnyálmirigynek vércukorszintet csökkentenie, vagyis az inzulinszint gyakran emelkedett, a sejtek receptorai egyre érzéketlenebbé válnak, csökkeni fog a felvevő receptorok száma. Így a sejtek érzékenysége is csökkenni fog az inzulin iránt, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb glükózt tudnak felvenni a sejtek. Ezt a szervezet kompenzálni próbálja, még pedig úgy, hogy még több inzulin termelésére inti a hasnyálmirigyet. A tartósan magas inzulin szint viszont süketté teszi a sejteket az inzulin hatására, ezt nevezzük inzulinrezisztenciának.
Az inzulinrezisztenciával járó magas inzulinszint hosszútávon megviseli, kimeríti a hasnyálmirigyet, amiből 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki. Ezen kívül hatással van a hormonrendszerre is: befolyásolja a pajzsmirigyet, nők esetében pedig növeli a PCOS kialakulásának esélyét. A PCOS-sel diagnosztizált nők 70%-a inzulinrezisztenciával küzd.
Mik az IR tünetei? Mikor forduljunk szakemberhez?
A (kezdődő) inzulinrezisztencia és azzal összefüggésben álló hormonális egyensúlytalanságok főbb tünetei:
makacs túlsúly anélkül, hogy sokat ennénk, illetve fogyási képtelenség,
édességek utáni sóvárgás, ellenállhatatlan vágy a gyors szénhidrátokra,
ingadozó energiaszint, gyakori fáradtságérzet,
állandó éhségérzet, folyton csak ennénk,
ha egy ideje már nem ettünk, vagy épp kimaradt egy étkezés, rossz közérzet alakul ki, fejfájás, hányinger, ingerültség,
nassolás nélkül, napi 5-6 étkezés nélkül nem tudunk létezni,
makacs deréktáji zsírpárnák, amiktől a sporttal se nagyon tudunk megszabadulni,
női ciklus felborulása, rendszertelen menstruáció, vagy menstruáció kimaradása, termékenység romlása (ovuláció elmaradása)
nőknél androgén tünetek: gyulladt pattanások, szőrösödés az arcon, hason, hajhullás.
Visszafordítható ez az állapot? Mit tehetek IR-esként?
Először is nem egy visszafordíthatatlan állapotról beszélünk. Életmódbeli változtatásokkal (étkezés, mozgás) nagyon sokat lehet javítani az IR-en. A legfontosabb, hogy normalizáljuk a vércukorszintünket, hogy stabilan tartsuk, ne legyen ingadozó, illetve optimalizáljuk az inzulinszintünket. A másik nagyon fontos elem az inzulinérzékenység növelése. Ezeket a megfelelő étrenddel, sporttal, alvásminőség javításával, vagyis teljes életmódváltással érhetjük el. Ezen kívül jótékony hatású a króm, a myo-inozitol, rostkomplex bevitele, a magnézium pótlás. Ez viszont már egy külön nagy témakör.
Nagyon fontos tehát az állapot komplex kezelése, hogy ne alakulhasson ki prediabetes (cukorbetegséget megelőző állapot), illetve 2-es típusú diabetes. IR-es hölgyek esetében a terhességi cukorbetegség kialakulásának ilyenkor nagyobb a kockázata.
Források:
Ha nem szeretnél lemaradni a további bejegyzésekről, kövess be facebookon és instagramon!
Köszönöm, ha megosztod! :)
Comments